Alapszabály

 

A MAGYAR KÖNNYŰIPARI SZÖVETSÉG

ALAPSZABÁLYA

 

A Magyar Könnyűipari Szövetség tagjai a 2017. december 6-án tartott közgyűlésen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései alapján a Szövetség újraszövegezett hatályos, egységes szerkezetű alapszabályát az alábbi tartalommal állapították meg és fogadták el.

I.

A Szövetség adatai

1.      A Szövetség neve: Magyar Könnyűipari Szövetség

2.      A Szövetség rövidített elnevezése: MKSZ

3.       A Szövetség székhelye: 1103 Budapest, Gyömrői út 86.

4.      A Szövetség jelenlegi tagjainak nevét, székhelyét és képviselőjét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

5.             A Szövetség honlapjának címe: http://www.mksz.org/hu

6.         A Szövetség bélyegző lenyomata: Magyar Könnyűipari Szövetség Budapest

II.

A Szövetség jogállása, a működésére vonatkozó általános szabályok

A Magyar Könnyűipari Szövetség (továbbiakban: MKSZ és/vagy Szövetség) jogi személy. A Szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; amely a Szövetség célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

Az MKSZ autonóm vállalkozói, munkáltatói, szakmai országos érdekképviselet.

 

III.

A Szövetség célja, tevékenysége

1.      Az MKSZ célja

           Vállalkozói, munkáltatói, szakmai érdekképviselet ellátása, tagjainak és az ágazat szakmai fejlődésének támogatása

2.        Az MKSZ tevékenysége és feladatai:

Összefogja a textil-, textilruházati-, bőr-, szőrme-, cipőipari, a textiltisztító és egyéb kapcsolódó könnyűipari szakmákban tevékenykedő szakmai szervezeteket, vállalkozásokat, segíti együttműködésüket, aktív érdekképviseleti és érdekérvényesítési tevékenységet folytat.

2.1 Tevékenyégei az érdekképviselet és érdekérvényesítés keretében:

-  kezdeményezi, koordinálja a szakma vállalkozóinak összehangolt fellépését mindazon kérdésekben, melyek a szakterület jó hírneve és a vállalkozó érdeke érvényre juttatása körében felmerül;

- tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglal a szakmai vállalkozásokat érintő döntések tervezeteivel kapcsolatban, állásfoglalásairól a gazdaságirányítási és társadalmi szervezeteket tájékoztatja;

- figyelemmel kíséri a szakmai vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését, és az illetékes gazdaságirányítási szerveknél kezdeményezi a vállalkozásokat nehezítő szabályozók, intézkedések felülvizsgálatát és módosítását;

- a vállalkozások szakmai területeit érintő információk közreadásával segíti a tagok tevékenységét;

- kapcsolatot tart fenn mindazon állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel és érdekcsoportokkal, ahol tagjai érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és szükségessé teszi;

- munkaadói érdekképviseleti szervként képviseli tagjait középszintű érdekegyeztetési fórumokon és tárgyalásokon (bérmegállapodások, kollektív szerződések stb.),

- részt vesz a hazai és nemzetközi szociális párbeszédben; közösségi,

- társadalmi tevékenységet folytat

- tagjai megbízása alapján kezdeményezheti ágazati szintű kollektív szerződés megkötését, amelyben a munkaadói oldalt képviseli.

2.2. Tevékenyégei szolgáltatás keretében:

- segítséget nyújt tagjainak hazai és külgazdasági kapcsolataik fejlesztéséhez;

- kapcsolatot tart hazai, külföldi kamarákkal, szakmai szövetségekkel, hazai és nemzetközi fórumokon képviseli az ágazatot;

- szakmai sajtó- és PR munkát végez a szakterületén tevékenykedő tagok munkájának segítésére

- üzleti ajánlatok, partnerkapcsolatokat közvetít;

- tanulmányokat, szakmai anyagokat dolgoz ki, egyéb szakmai szolgáltatást (oktatás, tanácsadást stb.) végez.

- igény esetén szakmai, műszaki tudományos tevékenységet végez.

Az MKSZ a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Az MKSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

Tagdíj

1.      Az MKSZ tagjai vagyoni hozzájárulásként éves tagdíjat fizetnek az MKSZ bankszámlájára. A tagdíj mértékét és fizetési határidejét a közgyűlés határozza meg Tagdíjfizetési Szabályzat formájában. A Tagdíjfizetési Szabályzat az alapszabály 2. sz. mellékletét képezi.

         Az MKSZ megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a az éves tagdíj vagy annak időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően a Tagdíjfizetési Szabályzatban meghatározottak szerint az MKSZ bankszámlájára történő átutalás útján köteles teljesíteni.

V.

A tagság

 

1.         Az MKSZ-be a tagok belépése önkéntesen történik. Az MKSZ tagja lehet a jelen alapszabály II. pontjában felsorolt szervezet, intézmény, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, civil társaság, amely megfelel az Ectv. 4.§ (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá aki az MKSZ célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

2.         Pártoló tag lehet az, aki adománnyal vagy egyéb módon segíti az MKSZ munkáját és tagdíjfizetése önkéntes. A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik, az MKSZ közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé nem választható (Ectv. 4.§ (5) bekezdés).

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

1.      A szövetségi tagság az alapításkor a Szövetség nyilvántartásba vételével keletkezik. Az MKSZ   megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

1.      A tagsági jogviszony megszűnik:

         a./ a tag kilépésével,

         b./ a tag jogutód nélküli megszűnésével,

c./ a tag kizárásával.

 

3.              A tagsági jogviszonyát a tag az MKSZ elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával indokolás nélkül megszüntetheti. A tag kilépési szándékát legalább hat hónappal a naptári év vége előtt köteles az elnökségnek írásban bejelenteni. A tagsági jogviszony a naptári év utolsó napjával szűnik meg.

4.              Megszűnik a tagsági jogviszony a tag jogutód nélküli megszűnésével is. Ebben az esetben a megszűnés időpontja a tag jogszabály szerinti nyilvántartásból való törlése, ennek hiányában a tevékenysége megszűnésének napja.

3.             Az elnökség nyílt szavazással, kétharmados szótöbbséggel kizárhatja az MKSZ tagjai közül azt a tagot, aki a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

         Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag a törvényes képviselő mellett, illetve helyett meghatalmazott képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az  érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az MKSZ közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az  érintett taggal.

 

VIII.

A tagok jogai

1.      Az MKSZ tagja jogosult:

         a./ a Szövetség tevékenységében részt venni

         b./ a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni.

                 A Szövetség tagja – képviselőjén keresztül - jogosult:

         a./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

         b./ a Szövetség irataiba betekintetni, tagságát a vállalkozása fejléces iratain feltüntetni,

         c./ a tisztségviselők funkcióból való visszahívását kezdeményezni,

         d./ arra, hogy a Szövetség tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

         A tag a közgyűlésen a szavazati jogát törvényes képviselője helyett meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

        A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1.      Az MKSZ tagja:

         a./ Nem veszélyeztetheti a Szövetség céljának megvalósítását és a Szövetség tevékenységét.

         b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

         c./ Köteles a Szövetség alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

         d./ Köteles az MKSZ céljait támogatni, munkájában részt venni.

         e./ Köteles a koordinációs és érdekvédelmi munkához szükséges – az üzleti titkot nem sértő – információkat a Szövetség rendelkezésére bocsátani.

         d./ Köteles székhelyének, továbbá képviselője lakcímének megváltozását az adatváltozást követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

        X.

A Szövetség szervei

A szövetség szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

c./ Felügyelőbizottság

 

A Közgyűlés

 

2.      A közgyűlés az MKSZ döntéshozó szerve.

3.      A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az MKSZ megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottsági tag megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a tagok gazdasági érdekeit jelentősen befolyásoló ajánlások és állásfoglalások elfogadása;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály, illetve az elnökség a hatáskörébe utal.

4.       A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5.       A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az MKSZ székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

          Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza a Szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az MKSZ székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

    A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6.      Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

7.      A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8.       A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9.       A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

 a) a Szövetség nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

 c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelenlévő tag hitelesíti.

10.     A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11.     A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az MKSZ alapszabályának módosításához, a Szövetség egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az MKSZ céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12.     A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a Szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Elnökség

13.    Az elnökség az MKSZ 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség az elnökből és két alelnökből áll.

14.    Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor – indokolás nélkül – visszahívhatja. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az MKSZ-hez címzett, a Szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15.    Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16.      Az MKSZ vezető tisztségviselői:

          A Szövetség elnöke: Dr. Kokasné Dr. Palicska Lívia,   l

          Az elnökség tagjai: Dr. Pataki Pál,    Kocsis András         

A Szövetség törvényes képviseletét az elnök látja el.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17.    Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ a Szövetség napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ a Szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;

f./   az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

l./ a tag felvételéről való döntés;

m./ szervezeti működési szabályzat jóváhagyása;

n./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

Az elnökség feladatainak ellátása során a közgyűlés iránymutatásai alapján jár el. E feladatokra igénybe vehet apparátust is.

18.    Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök - legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval - elsődlegesen az MKSZ székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

         Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a Szövetség nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

        Az elnökségi ülésre szóló meghívót a Szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

19.  Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

          f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20.     Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

          Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Felügyelőbizottság

         Az MKSZ a 2013, évi V. törvény (új Ptk.) 3:82. § (1) bekezdése alapján felügyelőbizottságot hoz létre., amely a Szövetség 3 felügyelőbizottsági tagból álló felügyelő szerve. A felügyelőbizottság dönt a hatáskörébe utalt kérdésekben.

21.    A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja meg határozatlan időtartamra. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadásával jön létre.

Megszűnik a felügyelőbizottsági megbízatás:

a/ visszahívással;

b/ lemondással;

c/ a felügyelőbizottsági tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

d/ a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f/ a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a megválasztással azonos eljárással bármikor – indokolás nélkül – dönthet a felügyelőbizottsági tag visszahívásáról. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.

A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról a Szövetséghez címzett, az MKSZ  vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új felügyelőbizottsági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

22.    A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.[Ptk. 3:26. § (2)]

A felügyelő szerv tagja a szövetség vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő szerv tagja kötelezően vesz részt a vezető szerv ülésén, ha jogszabály így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

23.     A felügyelőbizottság tagjai:

          A felügyelőbizottság elnöke: Tóth György, 

          A felügyelőbizottság további tagjai:

Szabó Rudolf,  Kutasi Csaba, 

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a Szövetség ügyvezetésétől (elnökség) függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók.

24.    A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:

  - az ügyvezetés ellenőrzése a Szövetség érdekeinek megóvása céljából;

  - a Szövetség működésének, gazdálkodásának ellenőrzése.

A felügyelőbizottság a hatáskörébe tartozó feladatok gyakorlása során – annak érdekében - a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

25.     A felügyelőbizottság köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság a szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

26.      A felügyelőbizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. A felügyelőbizottsági ülést a felügyelőbizottság elnöke legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a Szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

         A felügyelőbizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza a Szövetség nevét, székhelyét, a felügyelőbizottsági ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a felügyelőbizottsági tagok álláspontjukat kialakíthassák.

27.    A felügyelőbizottság határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott felügyelőbizottsági tagok több mint a fele jelen van. Két felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)     akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

28.   A felügyelőbizottság határozatait a felügyelőbizottsági ülésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.

Záró rendelkezések

A jelen egységes szerkezetű  alapszabály a korábbi, többször módosított alapszabály helyébe lép. A jelen hatályos alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapest, 2017. december 6. napján

 

 

 


TAGDÍJFIZETÉSI SZABÁLYZAT

A tagdíjfizetés elvei:

  • a tagdíjfizetés megállapításának alapja a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétel;
  • a tagdíj mértékét a nettó árbevétel szerint kialakított tagdíjosztályok alapján kell megállapítani;
  • önálló vállalkozási árbevétellel nem rendelkező tagok (oktatási intézmények, költségvetési szervek, szövetségek) az I. tagdíjosztály szerint fizetik tagdíjukat.
Tagdíjosztály Nettó árbevétel sávok (millió Ft) A tagdíj éves összege (ezer Ft)
I. 10 alatt 50
II. 10-300 150
III. 300 felett 250

Az esedékes tagdíjat a tagszervezet adatai alapján kell megállapítani, és azt egy összegben, vagy két egyenlő részletben az MKSZ bankszámlájára (CIB 10700079-47519905-51100005) átutalni.

I. részlet határideje: tárgyév február 28.

II. részlet határideje: tárgyév augusztus 31.

A tagdíjfizetési szabályzat módosítását a Szövetség legutóbb 2017.december 6-i Közgyűlésén a 10/2017 sz. határozattal fogadta el, azóta hatályos. Budapest, 2017.december 06. ELNÖKSÉG