Könnyűipari Ágazati Párbeszéd

A szociális párbeszéd a munka világának két pólusát (a munkaadókat és a munkavállalókat) képviselő szervezetek bevonásával zajló vitákat, konzultációkat, tárgyalásokat és közös fellépéseket jelenti.

Az ágazati párbeszéd célja a munkáltatói és munkavállalói oldal érdekképviseletének közvetlen párbeszéde és konzultációja, amely alapján ágazati megállapodások jöhetnek létre, kollektív szerződések megkötésének lehetőségével. Az ágazati párbeszéd bizottságokról (ÁPB) és a középszintű párbeszéd egyes kérdéseiről a 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPB tv.) rendelkezik. E törvény, továbbá az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet tartalmazza az ágazati párbeszéd bizottságok létrejöttére, tagságára, megszűnésére, működésére, a tagok jogaira vonatkozó alapvető rendelkezéseket, valamint az ágazati párbeszéd bizottságban létrejött megállapodások, illetve kollektív szerződés megkötésére, hatályának kiterjesztésére irányadó rendelkezéseket.

Az európai szociális párbeszéd eredményeiről és legfrissebb híreiről itt tájékozódhat.

 A Könnyűipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (KÁPB) a textil-, ruhaipar, textiltisztítás, bőr-, bőrdíszmű-gyártó és cipőipar területein a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben szociális párbeszédet folytató testület.

A Könnyűipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 2004-ben alakult meg először, majd 2010-ben, 2016-ban és legújabban 2021-ben, az ÁPB törvény alapján alakult újjá. Munkaadói oldalon alapítói a Bőr és Cipőipari Egyesülés (BCE), a Magyar Ruhagyártók Egyesülete (MRE) és a  Magyar Könnyűipari Szövetség (MKSZ) voltak.

Jogszerű működését az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (ÁRMB) döntése biztosítja (2010-es határozat; 2016. évi határozat; 2021-es határozat és 2022-es kiegészítő határozat), amely szerint a KÁBP jelenleg az MKSZ (munkáltatói oldal) és az ágazati szakszervezet, a BDSZ  (munkavállalói oldal) részvételével működő testület.

A munkaadói oldalt alkotó MKSZ 1991 óta működik – mint a magyar a textil-, ruházati-, bőr-, szőrme-, cipőipari, és egyéb kapcsolódó könnyűipari vállalkozások munkaadói érdekképviseleti szervezete. Tagjai a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE), a Textiltisztító Egyesülés (TTE), a Bőr- és Cipőipari Egyesület, valamint és textil-ruha, bőr- és cipőipari vállalkozások. A Társadalmi Párbeszéd intézményrendszerében az MKSZ 2022-ben 56, főtevékenységük szerint könnyűipari vállalkozást képvisel.

A KÁPB Munkavállalói oldalának képvisletét a Bánya-Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete látja el, amely a bőr,  textil és ruhaipari szakszervezeti tagságot is magába foglalja. A BDSZ jelenleg az ágazat 10 munkáltatójánál rendelkezik alapszervezettel.

A KÁPB társelnökei vesznek részt a bi- és tripartit szociális párbeszédben, amely  „a szociális partnerek közötti kétoldalú kommunikáció, amely magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a kollektív tárgyalást, megállapodások létrehozását, közös szakpolitikák kidolgozását és megvalósítását”.

A KÁPB munkájáról elérhető beszámolók:

2022

2021

2020

2019 ; Sajtócikk 2019-ben

2018

2017

2016

2015: Úti jelentések, Szakmai nap

2014

2013

2012

2008-2011: