Az EU sarokba szorítja a textilipart

2021/05/07

A Zöld Megállapodás, az Új Körforgásos Cselevési Terv és az ipari stratégia kiemelt ágazatként határozta meg a textiliákat, amelyekben az EU előkészítheti az utat a szén-dioxid-semleges, körforgásos gazdaság felé, és meghirdette az EU textilipari stratégiáját. A Bizottság több munkaanyagában is foglalkozott a COVID-19 textilágazatra gyakorolt hatásával, valamint beazonosította mindazon gyenge pontokat és intézkedési szükségleteket, amelyekre a pandémia világított rá.[1]

 

A 2015-ben előterjesztett, végül 2018-ban elfogadott körforgásos hulladékcsomag részét képező Hulladék Keretirányelv (2008/98/EK) 11. cikk (1) bekezdésében előírta a háztartási eredetű textíliák elkülönített gyűjtésének bevezetését 2025. január 01-ig. Sajnos jelenleg a világ textiltermékeinek csak kevesebb mint 1%-át dolgozzák fel új textiltermékké, pedig a textilipar a világ negyedik legnagyobb felhasználója az elsődleges nyersanyagoknak és víznek.  

2021-ben új, átfogó uniós textilstratégia kerül ezért kidolgozásra az uniós textil- és ruhaágazat fenntarthatóságának és körforgásos jellegének, valamint nyomonkövethetőségének és átláthatóságának előmozdítása érdekében.

AZ EP Új Körforgásos Cselekvési Tervre vonatkozó jelentésében 

  • kérte, hogy a textil stratégia mutasson be egy koherens szakpolitikai eszköztárat, és támogassa az új üzleti modelleket, hogy kezelje a környezeti és társadalmi hatások teljes skáláját az egész értékláncban, valamint javítsa a textiliák tervezését a tartósság, az újrafelhasználhatóság és a mechanikai újrafeldolgozás növelése érdekben, továbbá javítsa a kiváló minőségű szálak felhasználását, különösen a környezettudatos tervezési típuskövetelmények, a gyártói felelősségi rendszerek és a címkézési rendszerek összekapcsolása révén;
  • hangsúlyozza, hogy a hulladékhierarchiával összhangban prioritásként kell kezelni a hulladékképződés megelőzését, valamint a tartósságot, az újrafelhasználhatóságot és javíthatóságot, továbbá a veszélyes és káros vegyi anyagok kezelését; intézkedéseket sürget a tervezés és a gyártás szakaszában a szintetikus mikroszálak veszteségeivel szemben, valamint egyéb intézkedéseket is szorgalmazott, például megelőző, ellenőrzött és nem szennyező ipari előmosás kifejlesztését, továbbá az új mosógépek mikroszálas szűrőkkel történő felszerelésére vonatkozó szabványokat; uniós szintű konkrét kritériumok szorgalmaz a textiltermékek esetében a hulladékstátusz megszűnésére;
  • hangsúlyozza, hogy a textiliákkal kapcsolatos új termékpolitikai keretnek koherensnek kell lennie más szakpolitikai eszközökkel, nevezetesen az emberi jogokra és a környezeti átvilágításra vonatkozó uniós jogszabályokra irányuló, hamarosan megjelenő javaslattal annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók jogaival, az emberi jogokkal és a nemek közötti egyenlőség kérdésével a textilértéklánc valamennyi szakaszában foglalkozzanak.
     

EURATEX : Textil újrahasznosító központok (TEXTILE HUB)

A Zöld megállapodás szerint foglalkozni kell a sok millió tonnányi textilhulladékkal, amelyek jelenleg már eltelítik a hulladéklerakókat és folyamatosan ömlenek a fejlődő országokba (export). Az európai szakszövetség, az Euratex szerint szükség van textil újrahasznosító központokra (TEXTILE HUB). Öt uniós ország lenne ideális helyszíne ezeknek a központoknak: Belgium, Finnország, Németország, Olaszország és Spanyolország.
Különösen aktuális ilyen kezdeményezés most, amikor dedikált források és programok lesznek erre, így az iparban és a fogyasztóknál keletkező textil hulladék gyűjtőközpontokba és onnan a legközelebbi továbbfeldolgozókhoz kerülhetne. A textilek újrahasznosításában csak széles összefogással, számos civil szervezettel, non profit, for profit vállalkozással és oktatási intézménnyel stb. együttműködve várható mielőbbi változás.

Az EURATEX angol nyelvű tanulmánya letölthető itt:  TEXTIL HUB kezdeményezés